A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola, Alapfokú művészeti iskola logója
KAPOSVÁRI LISZT FERENC ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

A zeneiskola története

A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola története

Kaposvár város zeneoktatása mintegy 164 évvel ezelőttre vezethető vissza. 1853-ban Nyúl Gábor hozta létre az első Zenetanodát. Tevékenysége mindössze 7 évig tartott, de a zenei élet a századfordulón a somogyi megyeszékhelyen is felpezsdült: egyesületek alakultak, hangversenyeket szerveztek. Figyelemre méltó szerepet töltött be ebben az időben a magántanítás. A zenekultúra honosításában, a zeneoktatás népszerűsítésében kiemelkedő szerepet vállalt Gyenes Izsó hegedűművész és pedagógus. Ő hozta létre az egykori városi zeneiskolát is, mely először csak egyesületi formában, később pedig városi-vármegyei intézményként működött, három tanteremmel a Fő u. 8 szám alatt. Gyenes Izsó zeneiskolája 14 évnyi fennállása alatt olyan széles körű munkát fejtett ki, ami a későbbiekben a társadalom zenei nevelésének gyökere lett.

1903-1908 között a Zenekedvelők Egyesülete vette kezébe a kulturális élet szervezését, a zeneoktatás egyesületi keretek között folyt. 1908 után a város a Teleki utcában biztosított teret a növekvő zenei igényeknek, majd 1915-től ismét a Fő utca 8. szám alatt folytatódhatott a képzés. 1910-1924 között létrejött egy másik magán-zeneiskola is Kaposváron, Juhász Imre vezetésével.

1922-24 között szünetelt a szervezett zeneoktatás Kaposváron, ez az időszak a magántanítások időszaka volt. 1924. december 4-én megalakult a Kaposvári Iparos Dalárda. 1925. januárjában az egyesület lelkes tagjai megszervezték a szimfonikus zenekart. 1927 márciusában a Kaposvári Egyesült Iparosok Zenekara is megalakult. Ezek mind hatással voltak a város zenei életére, és igényként merült fel a hangszeres utánpótlás nevelése is.

1930-ban nyílt meg a Kaposvári Zenekedvelők államilag engedélyezett zeneiskolája, melyet a Vallás és Közoktatási Minisztérium – egyeztetve a Magyar Királyi Belügyminisztériummal – a 320-0-23/1930. számú rendeletével tett lehetővé. Az élére Soltész Emil hegedűművész, koncertmester került. Az 1942/43-as tanév végén kiállított zeneiskolai bizonyítványok már arról tanúskodnak, hogy államilag engedélyezett és Kaposvár által segélyezett magán-zeneiskolaként íródott be a történelembe ez az időszak.

1952. szeptemberétől Nyakas József lett az igazgató. Ekkor született meg a kaposvári zeneiskola alapító okirata. 1955. május 16-án költözött az intézmény a jelenlegi épületébe, a Kossuth L. u. 21. szám alá, mely 1911-ben eredetileg a Katolikus Legényegylet számára épült. A ma is eredeti szépségében meglévő, romantikába hajló épület emelkedett hangulatot áraszt a történelmi belváros utcájában. Ebben az évben (1955) vette fel a zeneiskola Liszt Ferenc nevét.

A zeneiskola második korszaka 1965-ben kezdődött, amikor a megyei vezetés koncepcióváltást szorgalmazott a zeneoktatásban: a művészképzés helyett a tömegek zenei nevelését szerették volna elősegíteni. 1965. januárjában a zeneiskola élére Merényi Györgyöt nevezték ki. A városi Szimfonikus Zenekar karmester is Merényi György lett. Ez idő tájt felpezsdült a zenei közművelődés is Kaposváron. Új zenei együttesek alakultak: Kaposvári Barokk Együttes, Kaposvári Klarinétos Trió majd Kvartett (1970-es évek), és a Tinctoris Régizenei Együttes (1980-as évek). A pedagógiai munkát is új alapokra helyezte. A tanszakok önállósodásával eredményes, komoly munka és egészséges versenyszellem alakult ki az intézményben. Fontosnak tartotta a növendék- és a tanári hangversenyek megrendezését. 1967. május 1-jén megalakult az iskola Ifjúsági Fúvószenekara is.

1970-ben indult útjára Kaposváron a későbbiekben is meghatározó szerepet betöltő „Zenetanárok Országos Kamarazenei Találkozója”.

Az épülettel sok gondja volt az akkori vezetésnek, a felújításra sokat kellett várni. 1981/82-es tanévben végre felújították a kaposvári zeneiskolát, melynek során kicserélték az épület elhasználódott belső szerkezeti elemeit, új víz- és villanyvezetéket szereltek be, a cserépkályhákat központi fűtés váltotta fel. A pincében kialakításra került 3 tanterem, a könyvtár két helyisége, az irattár és mellékhelyiségek. A főbejárati részt új szárnnyal bővítették, ahol még 7, az egyéni oktatásra alkalmas termet alakítottak ki, valamint vizesblokkokat, raktárhelyiségeket.

Merényi György halála után Bernáth Magda vállalta az intézmény vezetését, egészen 1993-ig. Nyugdíjba vonulása után Csupor Lászlót bízták meg a vezetői teendőkkel. Nevéhez fűződik többek között az Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny kaposvári megrendezése, mely jelenleg is az intézmény feladata, az Oktatási Hivatal megbízása alapján. Szintén az Ő nevéhez köthető a Mikrokozmosz Művészeti Alapítvány létrehozása, melynek keretében a legkiválóbb pedagógusokat és tanulókat kitüntető „Év pedagógusa” és „Év tanulója” díjakat is megalapította.

1994-ben pályázat útján nyerte el az igazgatói posztot Kokas Ferenc, aki menedzser típusú szemlélettel állt az intézmény élére. Új rendezvényként létrehozta a Nyári Országos Vonós Zenei Tábort, mely igazgatósága alatt folyamatosan Kaposváron működött. Nyári zenei tábort szervezett Fadd-Domboriban az iskola tanulóinak. Fő törekvése volt, hogy az iskola a dél-dunántúli régió vezető zeneiskolája legyen, ezért regionális versenyeket szervezett a fúvós, vonós és billentyűs hangszereken tanulóknak, hároméves körforgásban, melyeken a mai napig százával vesznek részt a régió zeneiskolás tanulói. Vezetése alatt kicseréltette az elhasznált bútorzatot, új hangszerekkel bővítette a hangszerparkot, és bevezette az iskolai programok képi rögzítését (videó, DVD), melyhez a technikai feltételeket is megteremtette.

2011-ben Nagyné Soltra Monika lett az iskola vezetője. Igazgatásának 5 éve alatt sok változás történt a közoktatásban, meg kellett küzdenie a fenntartóváltás miatti nehézségekkel. Vezetése alatt az iskola elnyerte a Mentoráló Intézményi címet, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által Akkreditált Kiváló Tehetségpont lett, valamint a város és a KLIK közös támogatásával, 14,7 millió forint összegben bővülhetett az iskola hangszerparkja, eszköztára. Megvalósult a 100 éves ablakok egy részének cseréje is, megőrizve az épület műemlékjellegét.

2016. augusztusától Nagy Tamás vette át a vezetői feladatokat. Pályázatában is megfogalmazott célja, Kodály szavaival élve: „Legyen a zene mindenkié”. Megalakult az intézmény új alapítványa: „Muzsikál Kaposvár Kulturális Alapítvány”, valamint a „Kaposvári Fúvósok Egyesület”. Mindkét szervezet azt a célt szolgálja, hogy támogatóiknak, mecénásaiknak lehetőséget biztosítsanak a segítségnyújtásra. Az aktív pályázati tevékenység fenntartásával még több forrás lehetőségének biztosítása válik valóra a szervezetek megalakulásával és működésével.

2017-ben a Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola elnyerte „az Oktatási Hivatal Bázisintézménye” címet, mellyel elismerték az iskola szakmai tevékenységét, valamint méltónak találták szakmai programjaikat és pedagógiai tevékenységüket a tudásmegosztásra.

Az iskolában jelenleg a tanuló létszám 500 feletti, 30 főállású, 1 részmunkaidős és 6 óraadó pedagógus látja el a zenei nevelés-oktatást. Kiemelkedő az intézmény tehetséggondozása, melynek eredményességét a nemzetközi, országos, regionális és megyei szinten rendezett tanulmányi versenyeken elért kimagasló tanulói és pedagógusi eredmények bizonyítanak. A 2011. óta működő Kaposvár-Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanács alapító tagjai között van a Liszt Ferenc Zeneiskola is. Nagyné Soltra Monika hívta életre a tehetségtanácson belül a Művészeti Tagozatot, és irányította munkáját, melyet 2016-ban Nagy Tamás vett át. A hátrányos helyzetű gyermekek is kiemelt figyelmet kapnak az intézményben. Két zeneterapeuta külön foglalkozik a fejlesztésükkel, felzárkóztatásukkal.

Az iskola neves tanárai az elmúlt 164 évben több tízezer gyermekkel szerettették meg a klasszikus zenét, 18 hangszer közül választhattak tanulmányik során. Sokan választották a zenei pályát hivatásául, akik világhírű szólisták, zenekari művészek és pedagógusok lettek. Néhány név a teljesség igénye nélkül: Drahos Béla (fuvolaművész), Takács Klára (operaénekes), Takács Tamara (operaénekes), Lorencz Kornélia (operaénekes), Gyulai Gál János (zeneszerző), Lendvai Ernő (zeneesztéta), Olsvay Imre (zenetudós), Vavrinecz Béla (zenetudós), Kokas Katalin (hegedűművész), Kokas Dóra (gordonkaművész), Rózsa Pál (zeneszerző), Szeléndi Zsuzsanna (fuvolaművész), Balla Eszter (színművész), Bokor Pál (fagottművész), Bonyhádi István (zongoraművész), Dárdai Árpád (karmester), Faragó Béla (zeneszerző), Futó Balázs (zeneszerző), Gallai Judit (csellóművész), Kusz Veronika (zenetudós), Papp Dániel (hegedűművész), Papp Viktória (fuvolaművész), May Edina (fuvolaművész), Szirmai Márta (operaénekes), Kirsch János (trombitaművész), Merics László (kürtművész), Horváth Miklós (kürtművész), Sziklai Szilvia (fuvolatanár, kamaraművész).

A zeneiskola pedagógusai és növendékei rendszeresen színes és változatos programokkal gazdagítják Kaposvár Megyei Jogú Város zenei életét, emellett számos szakmai program lebonyolításával a régió és a megye vezető zeneiskolái közé tartoznak. Ezért a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségében Somogy megyét mindenkor az iskola intézményvezetője képviseli. Innovatív ötleteikkel igyekeznek a XXI. századi elvárásoknak megfelelni, azonban rendkívül fontosnak tartják a hagyományok ápolását is.

    • Források: Csupor László: Barangolás Kaposvár Zenei múltjában, Kaposvár 1992
    • A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola 50 éve, 2002, szerkesztette Füzi Ildikó
    • A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola honlapja
cross